Sok-sok szín-és formabeli próbálkozás után elkezdtem az újabb takaró horgolását.
A munka folyamata a következő:
Mindig kitűzött számú négyzetet horgolok meg, ez esetben 10 darabonként történt a munka. Ennek az a lényege, hogy amikor elkészül a megfelelő számú négyzet, megtörténik a szálak eldolgozása is.
Ez tapasztalat által kialakult fortély, a szálak eldolgozásának elmaradása ugyanis nem kis nehézséget okoz a munka végéhez közeledvén.
Voltaképpen van olyan nehéz, csak nem annyira örömteli és szép része a tevékenységnek, mint maga a horgolás.
Tehát 10-10 négyzetet megcsináltam, eldolgoztam, egy szál fonallal összekötöttem és felhalmoztam őket.
A négyzetek számát befolyásolja, ha valamelyik szín elfogy. Ebben az esetben a négyzetek utolsó sorát alkotó halványlila színből fogytam ki.
Így hát szükséges volt egyszínű négyzetek készítése. Ez a szálak eldolgozása szempontjából könnyebb feladat.
Eljött a beteljesülés pillanata, a hat hétig tartó munka/szórakozás tegnap befejeződött.
A takaró neve "szomorú pamukos" lett. Amikor készült, és ez megemlítettem, a menyem elcsodálkozott ezen a kifejezésen. Ekkor elmondtam, amit erről tudok, hogy a kalocsai hímzésnek azt a vonulatát nevezik így, amelyben a lila-kék-bordó változatai fordulnak elő, némi sárga társaságában. Kimaradnak az élénk, világos színek.
Nekem tetszik....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése