A harci kedv velem maradt tapestry, azaz gobelin horgolás ügyben, tehát elkezdtem egy táskát horgolni. Mindjárt az alja rengeteg újrakezdéssel járt.
Volt az kerek, nem tetszett, ovális és mintás, nem tetszett. Nagy lett és kicsi lett, nosza akkor ismételjük meg. Végül az egyszínű, rózsaszín, ovális alj győzött.
A minta egyértelműbb volt, azt magamtól találtam ki, a lehető legegyszerűbb legyen, ami könnyen számlálható, követhető, áttekinthető.
Ha olyan horgolást készítek, amelyet mindvégig mintából nézek, ott is kell az, hogy a motívum logikáját megértsem.
Szépen haladtam előre, közben sokat informálódtam facebookos csoportomban, amely kizárólag ezzel a technikával foglalkozik, valamint egyéb helyeken.
28 cm széles aljat készítettem, nem szerettem volna nagy táskát. Amikor elértem a kellő magasságot, egyszínű sáv következett, zsinórbújtató nyílásokkal.
Nos, itt is fejtenem, ismételnem kellett, amíg a megfelelő eredményhez eljutottam.
Meghorgoltam, zsinórhorgolással az összehúzó zsinórt.
Következett a táska pántja, avagy füle, kinek hogy tetszik.
Elmondhatom, hogy ezzel kínlódtam a legtöbbet. Hol rövid lett, hol pedig hosszú... Végül csak létrejött nagy nehezen.
Igaz, a felvarrás még tartogatott egy utolsó, kemény szívatást.
Végül aztán, tegnap este bevégeztetett a táska horgolása.
Ma pedig lefotóztam a kész munkadarabot.
Jöhet a következő projekt!
